Bizonyára Ön is feltette már a kérdést: Mire jó a Linux? Hol használhatok Linuxot?
Először azt szeretnénk elmondani, hogy Ön már használ Linuxot... Amikor ezt a weboldalt nézi, és a világon a weboldalak jelentős részénél a Linuxot mint kiszolgálót használja. Számos ADSL/broadband router - talán az Öné is - szintén Linuxot futtat. Ezek azok a felhasználási módok, amikor észre sem veszi, mi fut a háttérben. Azért nem, mert működik és nincs vele gond.
A Linux egy nagyon sokrétű operációs rendszer:
- Vannak olyan (szerver) változatai, melyek 4 MB méretű háttértáron (jellemzően flash memóriában) elférnek (gondoljon csak bele: egy átlagos pendrive ma 4 GB, nem 4 MB!). Ezek a már fent említett ADSL routerek, vezeték nélküli hozzáférési pontok.
- Vannak a kiszolgálóra készült változatok, melyeken weboldalak, levelező szerverek, intranet szerverek (fájl-szerverek) vagy épp VoIP telefonközpontok futnak.
- Vannak a felhasználóknak szánt változatok, melyek jól használható, kényelmes és biztonságos grafikus munkakörnyezetet nyújtanak.
Közös a Linux-változatokban, hogy ugyanarra a magra épülnek. Ezt bárki bármire használhatja, továbbadhatja anélkül, hogy ezért fizetnie kellene vagy jogsértést követne el. A Linux rendszerek licenc szerződése egyetlen dolgot korlátoz. Magát a licencszerződést, melyet nem szabad a továbbadáskor megváltoztatni. Ez a biztosíték arra, hogy bárki bármit tesz hozzá (hiszen módosítani is szabad), azt ugyanúgy szabadon adja tovább. Természetesen ez csak magára az operációs rendszerre igaz. Bárki szabadon írhat rá alkalmazásokat, melyeket a kedve szerinti (akár kereskedelmi) licenc szerződéssel terjeszthet. Így létezhetnek Linuxra kereskedelmi termékek is.
Nevezhetjük a Linuxot ezerarcú rendszernek is. Sok más operációs rendszerrel szemben a Linuxnak több arca van - ez alatt mi a grafikus felhasználói felületek sokrétűségét értjük. A teljesség igénye nélkül a talán három legnépszerűbb a GNOME, a KDE és az XFCE. Ezek mindegyike a számítógépen megszokott külsőt hordozza (menük, ablakok, ikonok, stb.). A különbség a kezelésükben van. Ezek közül is szabadon választhatunk. A Windowshoz talán leginkább hasonlító ezek közül a KDE, de a GNOME használatába is gyorsan bele lehet szokni. Az XFCE elsősorban kisebb erőforrású gépeken jön jól. Kicsi és egyszerű. Olyan hardvereken is használható sebességgel működik, ahol ma már el sem tudjuk képzelni, hogy alkalmas lenne a célra.
Linuxra nagyon sok alkalmazást találunk, ezek többségét a telepítőlemezen kapjuk, nem kell az internetről letölteni őket. Ha nincs meg az összes lemezünk, a telepítő automatikusan letölti a szükséges programokat a hálózatról és felteszi amit kértünk. Ingyen és legálisan! Felhasználóként minden lényeges alkalmazást megtalálunk. A teljesség teljesíthetetlen igénye nélkül legalapvetőbbek: irodai programok (pl. OpenOffice.org), határidőnapló, teendők, levelezés, névjegyek (pl. Evolution), web böngészők (pl. Firefox), grafikai szerkesztő programok (pl. Gimp), zene- és videó lejátszók (pl. Mplayer).
A további felsorolás helyett inkább arra bíztatjuk, hogy próbálja ki! Töltsön le egy önnek szimpatikus Linux változatot, és telepítse fel. Nem kerül semmibe. A telepítő lehetővé teszi Önnek (elegendő hely esetén), hogy meglévő rendszere mellé tegye fel. Így a meglévő adatai megmaradnak, azokat a régi rendszeréből és az új Linuxából egyaránt elérheti. Számos Linux változat képes a már meglévő rendszeréből a beállításokat, leveleket, címjegyzéket telepítéskor importálni. A telepítés egyszerű és gyors folyamat, melynek végén egy teljes értékű rendszert kap. Ezen gyárilag ott van minden (irodai program, levelezés, böngésző, videó lejátszó, stb.), amire szüksége lehet. A telepítés után a Hozzáadás menüből további alkalmazásokat telepíthet egy hihetetlenül nagy választékot nyújtó katalógusból. Ezek mindegyike ingyen van.